Vers

A Temze Dala 

Só csipetnyi illata

kúszik elő,  a folyó hömpölyög,

fekete tea sötétjére vált,

s duzzad, míg zöld nem öleli.

A part fölött rettentő gépezetek

csikorgó kerekei pörögnek-forognak,

szellemük titokzatos suttogással

veszik a rugók tengerébe.

Minden apró kerékből fogak nőnek,

a nagy kerekekhez tartozó karok

kikanalazzák a folyó vizét,

felvedelik, gőzzé alakítják,

és a bomlás erejével hajtják

az óriási gépezetet.

Az ár komótosan tör felé,

a szerkezet belerokkan.

Só, rozsda, hordalék

koptatja a megannyi fogaskereket.

Odalent a parton

a vastartályok

gigantikus harang,

dobok és ágyúk

üres kongásával

billennek a mólónak.

A mennydörgés nyelvén kiállítoznak,

alattuk a folyó szalad.

Elka Cloke